Neve személynévi eredetű: az alapjául szolgáló név a Simon (latin Simeon) személynévből alakult rövidüléssel és – kicsinyítő – becéző képzővel. Az előtag Csenger közelségével van kapcsolatban, s megkülönböztető szerepű. Hivatalosan 1908 óta ez a neve, de már 1904-ből is van rá adat.
A község a forrásokban 1327-ben tűnik fel, amikor Erzsébet asszony a falu egynegyedét, mint nászhozományt fiainak átengedte. A XIII. századból fennmaradt temploma a bizonysága annak, hogy az első említésnél jóval korábban keletkezhetett. Hajdan Nagy- és Kissima volt, mindkettőt a Mikolai család birtokolta. 1331-ben a Szárazbereki és Simai családok osztoztak meg rajta. 1339-ben Szárazbereki Lászlót hamis pénzverésért megégetésre ítélte I. Károly, s birtokait Tamás erdélyi vajdának adományozta. Testvérei azonban megtartották a maguk részét, így 1362-ben az utód nélkül meghalt János vagyonát megszerezték. 1378-ban a Mikolaiak osztoztak a maguk részén. 1406-ban elfoglalta tőlük Drágfi és Balk máramarosi vajda, de ismét visszakapták. Ezután egészen a XIX. század közepéig a Mikolaiak maradtak itt a fő birtokosok. A XVIII. században birtokot szereztek a Mikolai család leányutódai révén a Korda, Szodorai, Gáspár, Mándi és Szirmai családok is. A XIX. század közepéig ugyanők voltak a tulajdonosai, később nagy része a Korda utódoké lett. A települést a Rákóczi-szabadságharc, az 1709. évi pestisjárvány és az 1717. évi tatár betörés szinte elnéptelenítette, lakói a közeli rozsályi és szatmári várban kerestek menedéket.
A XX. század elején Vécsey Aurélnak és Pap Kálmánnak volt itt jelentősebb földbirtoka. Az 1911–1913. évi névtárak szerint 422 református és 72 más vallású lakója volt.
Csengersima az 1860-as években közigazgatásilag a Szamosközi, az 1870-es évektől a Fehérgyarmati II., a XX. században előbb a Csengeri, majd 1969-től a mátészalkai járáshoz tartozott. Jelenleg Mátészalka városkörnyékének része. Az 1920-as években körjegyzőségi székhely volt, hozzátartozott Csegöld, Nagygéc. 1971-től nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Csenger, társközsége Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Komlódtótfalu, Nagygéc, majd 1973-tól Csengerújfalu volt. Az 1970. évi árvízben szinte teljesen romba dőlt Nagygécet 1981. december 31-én hivatalosan Csengersimához csatolták. 1989-től Csenger város tanácsához tartozott Csengerújfaluval, Komlódtótfaluval, Szamosangyalossal, Szamosbeccsel, Szamostatárfalvával együtt. 1997-től Csengersima székhellyel körjegyzőséget alkotott előbb Szamosbecs, majd 2000-től Komlódtófalu községekkel együtt. 2013-tól a Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásával Csenger központú és Csengersimában kirendeltséget működtető igazgatási társulás tagja Csenger, Csengerújfalu, Komlódtótfalu, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamostatárfalva településekkel.
Az 1990-es önkormányzati választást követően a település önálló polgármesteri hivatalt hozott létre kiválva a Csenger Városi Közös Tanácsból. A rendszerváltás óta Kovács Balázs (1990-1994), Dr. Bányász Attila (1994-1997), Költő Zoltán (1998-napjainkig) polgármesterek irányításával a településen számos fejlesztés megvalósult.
1993-ban kiépült a vezetékes telefonhálózat, ezzel a település minden házában elérhető lett a telekommunikáció első lépcsője. 1994-ben kiépült a vezetékes gázhálózat, mindenki számára biztonságos és akkor még olcsó energiahordozót nyújtva. 1997-ben Csengersima székhellyel Szamosbecs község csatlakozásával körjegyzőség alakult az igazgatási feladatok ellátására, melyhez 2000-ben csatlakozott Komlódtótfalu község.
1999-ben a Simai-tó csatorna partfalvédelmével megmenekült műemlék templom a leomlástól, mely a millennium évében a műemlékvédelem irányításával teljes rekonstrukcióra került.
2000 évben kerékpárút épült a határtól az árvízvédelmi töltésig és a település főutcáján. 2001 évben a községben kiépült a három települést ellátó (Csengersima, Szamosbecs, Szamostatárfalva) szennyvízhálózat kisnyomású kényszeráramoltatású hálózattal Csengersima határában megépült BIOVAC tisztítóművel. Ezt követően a Határszél Kht. kiépítette csengersimai központtal a három települést lefedő kábel televízió hálózatot, melyen ma már szélessávú internet szolgáltatás is elérhető minden lakában. 2001 évben a polgármesteri hivatal új épületbe költözött. 2000. évben az önkormányzat bérlakás programot indított, melynek keretében három lépcsőben, három épületben 14 bérlakás épült fel pályázati forrásból. 2006. évben az idősek otthona felújított épületbe költözött a régi református iskolából az egyházi kárpótlásnak köszönhetően.
Az 1910 óta létező 8 osztályos általános iskola, mely az 1970-es árvíz után felépült két szintes épületben található, 2006 évben Gacsály községgel körzeti ellátást biztosító intézményt alakított és felvette Kölcsey Ferenc nevét. 2006. évben az iskola tornateremmel és két új tanteremmel bővült megyei támogatással.
2010. évben a Belügyminisztérium támogatásával az óvoda, 2011. éven az Európai Unió támogatásával a körzeti orvosi rendelő került teljes felújításra. 2011. évben közös magyar-román pályázat elnyerésével zöldség-gyümölcs kis-és nagybani piac épül a község határában. Az elmúlt öt évben településen két társadalmi civil szervezet is megerősödött, melyek a település és Nagygéc hagyományainak ápolását és a település társadalmi életének felvirágoztatását tűzték ki célul. 2011. évben a Csengersimáért Közhasznú Egyesület és a Római Katolikus Egyházközség együttműködésével közösségi ház jön létre és új katolikus kápolna épül községünkben.
A település fejlődése felgyorsult a XXI. századba lépve, mely a széleskörű társadalmi összefogásnak volt köszönhető és a határon átnyúló, mindig is élő kapcsolatok előnyeinek kihasználásából építkezett.